FARKASGYEPŰ
Szeretettel és tisztelettel köszöntöm a Kedves Látogatót a Bakony Vadjai kiállításon!
Farkasgyepű rövid története, földrajzi elhelyezkedése:
Farkasgyepű község Veszprém megyében Pápától délre az Észak-Magas Bakonyban - tengerszint feletti magassága 395 m - található 381 fős kistelepülés. A falu neve magyar eredetű, feltehetően a farkasok és az ellenük rakott gyepű (tüskés bozótból rakott kerítés) szavak összevonásából keletkezett. A települést 1401-ben Zsigmond király korában említi először a Veszprémi Káptalan oklevele.
Farkasgyepűt a hitükhöz hű többségében római katolikus magyar és sváb hagyományokat őrző németajkúak lakják. A településen élők számára ma is fontos az őseiktől örökölt szokások életben tartása. Melyek közül a nemzetiségi táncokat, a 2007-ben helyi lányokból és asszonyokból alakult Gyöngyvirág- Maiglöckchen tánccsoport tagjai mutatják be és évről évre színesítik a község rendezvényeit.
A község egyetlen katolikus kőtemploma 1909. július 1-jén került megáldásra, melynek építtetője báró Hornig Károly bíboros, veszprémi megyés püspök, a község egykori földesura volt. Az épület építőanyagát helyben, a Csurgó-kút környékén nyitott konglomerát kőbányából termelték ki.
Farkasgyepű 1872-ben kapott katolikus elemi iskolát, mely a mai tanítói lakás épületében működött. A ma Iskolamúzeumként funkcionáló régi iskola 1912-ben nyitotta meg kapuját a helyi nebulók előtt. Az épületet a Veszprémi Püspökség építette szintén a Csurgó-kút szomszédságából bányászott kőből.
A kis falu megkapó szépsége, erdeinek nyáron, kellemesen hűsítő, tiszta, szubalpin levegője, a kirándulókat körülvevő csend, és a Köves –patak halk csobogása felüdülést jelent a pihenni, kikapcsolódni vágyóknak. A nyugodt, tiszta kis faluban az átutazó és az itt néhány napot eltöltött turista is mély és tartós élményekkel gazdagodhat.
A bakonyi erdő mindazt nyújtja, ami a mai modern világ emberének egészsége megóvásához szükséges.
Mind a gyalogos, mind a gépkocsival érkező turisták jól kiépített, jelzőtáblákkal ellátott erdei útvonalon barangolhatnak Bakonybél irányába érintve a Pisztrángos-tavat, vagy Magyarpolány felé véve az irányt felfedezhetik a Köves- patak szintkülönbsége folytán létrejött Csurgó-kutat.
Bakony Vadjai kiállítás:
A Bakony Vadjai kiállítás egy helyi kezdeményezés, ötlet útján jött létre azzal a céllal, hogy a látogató közelebb kerüljenek a természethez és a természetben megbúvó értékekre leljenek. Az erdő és fák rengetege ne csak a friss levegőt és a csendet jelentse, hanem az ott élő állatok, vadfajok és az aljnövényzet bemutatásával az ember egy teljes képet kapjon az Őt körülvevő természet flórájáról és faunájáról.
Mészáros Ferenc vadász, magánember által, a vadászatai során elejtett trófeáinak felajánlásából jött létre a mai kiállítás, melyből az idelátogató közelebbről is megcsodálhatja az erdő mélyén élő állatok agancsait, trófeáit. Ezen a kiállításon a Bakony erdeiben élő, elsődlegesen az öt nagyvad élőhelyét és az egyes vadfajok jellemzőit (gímszarvas, dámszarvas, muflon, őz, vaddisznó) szeretnénk bemutatni Önöknek.
Remélem, hogy a rövid interaktív kiállítás során kedvet kapnak ahhoz hogy minden évszakban ellátogassanak hozzánk Farkasgyepűre, mert a minket körülvevő természetet csak úgy lehet igazán megismerni ha részeseivé vállnak az áprilisi-májusi rügyfakadásnak, júniusi akácfák virágaitól illatos erdőnek, az augusztusi szederérésnek, a szeptemberi gímbika bőgésnek, az októberi (dámszarvas) barcogásnak és téli fagyos nem ritkán mindent belepő hópaplannak.
A kiállítás megtekintéséhez kellemes időtöltést kívánok.
Ezúton szeretnék köszönetet mondani a Bakonyerdő Zrt-nek és Mészáros Ferencnek akiknek segítsége és felajánlása nélkül a mai kiállítás nem jöhetett volna létre.
Farkasgyepű, 2018. március 28.
Takácsné Légrádi Edina
polgármester
Csurgó-kút
|
|
|
|
Pisztrángos-tó